Címkejugoszlávia

Mielőtt újrakezdeném – Szerelmek a Miljacka két partján 2.

M
Pap Éva - Mielőtt újrakezdeném - Szerelmek a Miljacka két p

Ez a kötet a Szerelmek a Miljacka partján sorozat második része. Egy utazás felkavarja az emlékeket, egy találkozás felforgatja az érzelmeket. Marko egy nap tudomást szerez Szarajevóban élő féltestvéréről. Miközben hosszú ideig egy bátyra vágyott, most úgy érzi, nem készült fel a találkozásra. Dühös nemrégiben elhunyt apjára, amiért eltitkolta előle a testvérét. Azonban kérésének eleget akar...

Szabadulás

S

J.D. Salingernek – Anya? Már kétszer kerestelek! Azt hittem, baj van. – Vissza akartalak hívni, csak épp… – Apával van valami? – Éppen főzök – felelte az asszony, ahogy egyik kezével a füle mellett tartotta a telefont. A hűtőszekrény mellé lépett. Szabad kezével kivette a lábast és odatette a tűzhelyre. Pipiskednie kellett, hogy a konyha felső polcáról levegye a fémdobozt. Épp, hogy...

Megbocsátás

M
Pap Éva - Megbocsátás

„Nem az a kérdés, tudok-e, hanem hogy akarok-e, és kinek…” Mekkora terhet bír el egy házasság? Lizi és Tomo közös élete hosszú évek egzisztenciális megpróbáltatása után egyenesbe kerül. Végre élvezhetik az életet. Ám egy átlagos délelőttön Lizi férje bejelenti, hogy az életükből néhány hónapja eltűnt közös barátjuk, Klaudia születendő gyermekének lehet, hogy ő az apja – bár nem...

Mielőtt lemegy a nap

M
Pap Éva - Mielőtt lemegy a nap

Az eltörölhetetlen múlt1950. Szarajevó, BoszniaA szabadkai Mijo és az Adria mellől származó Meda egyetemi éveik alatt szenvedélyesen szeretik egymást. Azonban a harmadik év végén a lány állásajánlatot kap Splitben, amire mindig is vágyott, a férfit pedig besorozzák katonának az isten háta mögötti Jeszenicébe. A fiatalok rádöbbennek, hogy nincs közös jövőjük, és mielőtt útjaik végleg elválnak, még...

Tito kék vonata

T

Elképzelem a szerelvény csikorgó hangját, ahogy a távolban, jóval a szabadkai felüljáró előtt fékez a síneken, és több száz méterről nyílegyenesen bekúszik a pályaudvarra. A hetvenes években járunk. A peron tiszta és csikkmentes. Hajnalban egy teljes brigádot vezényeltek ki takarításra. A szürke beton dézsákban frissen beültetett petúniák virágoznak, akárcsak az országban a kommunizmus. A járda...

És újra felkel a nap

É
Pap Éva - És újra felkel a nap

Vajon léteznek kivételes szerelmek, amelyek valójában sosem érnek véget? Szabadka, 1933 Eszti erős, fiatal nő, aki a hátán cipeli a házassága és a nevelőapjától átvett vendéglő terheit. Terveivannak, gyerekeket szeretne, azonban egy nap férje, Stevan vadászbalesete szertefosztja álmait, ellehetetleníti a házaséletüket.A házasságuk meginog, ők mégis ígéretet tesznek, hogy történjék bármi, soha nem...

Szomjúság

S

Kopott farmerdzsekijének zsebében az elbocsájtó papírok. Kezében két tömött sporttáskával és egy hátizsákkal hagyja maga mögött az állami gondozó intézet kapuját. Végleg. Betöltötte a 18. évét, hétfőtől munkába áll. Egy áruraktárban dolgozik majd, és a fizetéséből épp annyira telik, hogy egy szerény egyszobás bérlakást az állam támogatásával, féláron fenntartson. Kezében és hátán cipeli összes...

Semmi különös

S

Annak a huszonöt évvel ezelőtti nyomasztó nyáréjszakának az emléke még ötvenévesen is olyan élesen él benne, mintha tegnap lett volna. Pedig nem történt semmi. Egyetlen ujjal sem ért hozzá az a férfi. A kaszinóban éjfélig tartott a műszakja. Az öltözőben fáradtan oldotta ki fekete csokornyakkendőjét. A fehér inget pólóra cserélte, a térdig érő szoknyát laza nadrágra. Amikor a légkondicionált...

A szeretet

A

Tonhalszendvics, gyömbértea, a pékségben majdnem telt ház, és szabad hely már csak az üvegportál előtti bárszékes könyöklőnél van. Egymás után érkeznek: nagymama bottal, kisfiú, egy anyuka és két gyerek. A könyöklőhöz ülnek mindannyian, azt gondolom róluk, ők egy család. De még sem, mert felszabadul egy asztal, és anyuka máris átülteti csemetéit a kényelmesebb helyre. A kisfiú furcsa járású...

Édes nyár, keserű tél

É

Élesen emlékszem. November vége volt, és akkor kezdtek el szállingózni a hópelyhek, amikor a szabadkai vasútállomáson ő már fönt a fülkéből hajolt ki, én meg lent a peronon álltam, és elengedtük egymás kezét. Előtte hosszasan búcsúzkodtunk, és azzal vigasztaltuk egymást, hogy hamarosan újra találkozunk. Valójában akkor láttam Rudit utoljára. A mai vénülő szememmel nézve ez egy naiv történetnek...

Nyári angyal

N

Felemelő angyallá változni. Végső soron annak köszönhetem, hogy egy nyári nap megcsörrent a telefonom, és egy férfihang közölte a vonal túlsó végén, hogy felvettek szobalánynak a város egyik legjobb hoteljébe. Az épületet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Munkába menet észrevettem, hogy az emberek, akik az előtte elhaladó villamoson utaznak, vagy az út két oldalán a gyalogosok, fejüket az emeleti...